Már javában benne járunk a nyárban, és rengeteg könyvem összegyűlt, amit szeretnék elolvasni. Jó pár tervezett kiadványt el is olvastam már, de bőven maradt még olvasnivalóm. Vannak ezek között a Könyvhéten, illetve a Könyvfesztiválon beszerzett olvasmányok, illetve azóta is érkeztek hozzám könyvek.

A legtöbbjük viszonylag friss megjelenés, de olyan könyvek is sorakoznak egyébként a könyvespolcomon, amik most itt nem kaptak helyet, mert erre a nyárra ezekre esett a választásom. Most már csak időt kellene keríteni, amikor mindezeket el is olvasom, azzal pedig eléggé szűkösen állok, habár már így is jó párat elolvastam belőlük.

Lássuk is mik csücsülnek a könyvespolcomon, amikre a nyár folyamán jó eséllyel sor is kerül majd:

Colm Toibin: A blackwateri világítótorony: - A Brooklyn nagyon tetszett, s éppen ezért is vártam izgatottan ezt a regényt. Szeretem, hogy a szerző olyan különleges hangulatot képes megteremteni és bízom benne ebben a könyvben is így lesz ez.

Fülszöveg: Írország, az 1990-es évek eleje. Három nő - Dora Devereux, a lánya, Lily és az unokája, Helen - sokéves viszálykodás után törékeny békét köt. Helen imádott öccse, Declan ugyanis haldoklik, és a három nő a nagymama roskatag tengerparti házában találkozik vele meg két barátjával. Ez a különböző korú és különböző gondolkodású hat ember kénytelen meghallgatni és elviselni egymást.
"Kiskoromban, amikor feküdtem az ágyban, úgy hittem, hogy a Tuskar egy férfi, a blackwateri világítóhajó pedig egy nő, és mindketten jeleket küldenek egymásnak meg más világítótornyoknak, mintha nászidőszak lenne. A férfi energikus volt és erős, a nő gyengébb, de állhatatosabb, és néha már a sötétség beállta előtt világítani kezdett. És azt gondoltam, hívják egymást; nagyon megnyugtató volt, hogy a férfi erős, a nő pedig hűséges."

Colm Toibin: A blackwateri világítótorony, Park Könyvkiadó Kft., 2019

Dorit Rabinyan: Visz a víz - Nem egyszerű történet, mégis azt gondolom, nagyon is fontos dolgokról ír a szerző. A kérdés, hogy képes-e legyőzni a szerelem két nép ellenségeskedését, a politikát és békére lelnek-e!?

Fülszöveg: A tenger - a bársonyos és tajtékzó, azúr és háborgó mélyszürke - visszaköszönő téma Hilmi festményein. Dorit Rabinyan is kékkel festi regényének lapjait, halljuk a víz csobogását, felfekszünk simogató hullámaira, de a következő oldalon elrettent dühödt csapdosása. 
A Rámallahból New Yorkba érkezett palesztin fiú kitartóan ostromolja a művészet csúcsait, amikor életébe berobban a mindent megváltoztató szerelem. Liat, a tel-avivi zsidó lány a kerítés túloldaláról jött. Míg otthon 60 km és a közel-keleti politika választaná el őket egymástól, addig New Yorkban határok nélkül lehet a szerelmük határtalan. A két fiatal a szerelem mellett a békét is ízlelgeti. Vajon lesz-e, lehet-e megnyugvás a számukra kimért, ugyan csak zsebkendőnyi, de mégis végtelenül megosztott földön? 
A fiú Hebronban nőtt fel, de menekülttáborban is élt a családjával. Apja ateista, anyja azonban eljutott a vallási bigottságig a körülötte zajló események hatására. Szülei mint tehetséges művészpalántát küldték a nyitott városba egy jobb élet reményében. A lány ösztöndíjjal szívja magába Amerika szabad levegőjét, ahol mi sem természetesebb egy palesztin-izraeli szerelemnél, ő azonban saját magának is szégyelli bevallani, hát még a szüleinek és a barátainak. Liat minden perce vívódás és szenvedés, rémület és értetlenség. Ajtaján két ballonkabátos FBI-ügynök csenget. Kedvenc kávézójában nyomták fel arab terroristaként azonosítva… 

Dorit Rabinyan: Visz a víz, Európai Könyvkiadó, 2019

Tayari Jones: Egy amerikai házasság: - „A ​szerelem helyet követel az életedben, az ágyadban. Láthatatlanul helyet követel a testedben, áthajlítgatja a véredényeket, ott lüktet mindjárt a szívednél. És ha már nincs ott, semmi sem egész többé." - így kezdődik a fülszövege ennek a súlyos történetet feldolgozó regénynek. Az írónő kapta idén a Women's Prize for Fiction díjat, amely az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerés. Külföldön is hatalmas érdeklődés övezte, nagyon kíváncsi vagyok rá.

Fülszöveg: Celeste és Roy fiatal, fekete házaspár az amerikai Délen, Atlantában. Celeste művész, a nagy áttörés küszöbén, Roy egy könyves cégnél ügyvivő - és egy év házasság után még mindig "kéken izzik" a szerelmük. Mintha a legjobb úton lennének afelé, hogy megvalósítsák a maguk Amerikai Álmát - amikor váratlanul becsapódik a "meteor", amely szétzúzza világukat. Royt megvádolják és tizenkét év börtönre ítélik nemi erőszakért - amit nem követett el, és a felesége is biztosan tudja, hogy ártatlan. 
Celeste, bármennyire önálló, a férje nyújtotta biztos fogódzót elveszítve sodródni kezd, és gyermekkori barátjában, esküvői tanújukban, Andréban talál vigaszt. Royjal levelezés útján tartják a kapcsolatot, ám amikor az elítélt férfi öt év után szabadul, és kész visszatérni Atlantába, hogy feleségével folytassák közös életüket, ki kell derülnie a valamennyi érintett számára fájdalmas igazságnak: számot kell vetniük a múlttal, és tovább kell lépniük valami reményt hordozó jövő felé. 
Ez a felkavaró szerelmi történet három olyan ember érzéseit és gondolatait tárja fel mély együttérzéssel, akiknek sorsát náluk hatalmasabb erők pecsételik meg. 

Tayari Jones: Egy amerikai házasság, Európa Könyvkiadó, 2019

Tasmina Perry: A család barátja - Könyvhéten szereztem be a 21. Század Kiadónál Tasmina Perry új regényét. Az az igazság, hogy minden évben elolvasom valamelyik könyvét, szeretem őket, úgyhogy a nyárra ez a legújabb regény fog szórakoztatni. Szerintem izgalmas lesz, csak úgy mint az előzőek.

Fülszöveg: Úgy gondolja, tökéletes az életed. Szerinte nem érdemled meg. Amy boldogan ajánlja fel régi barátnője lányának, hogy legyen gyakornok a magazinjánál. Josie fiatal, becsvágyó, és minden vágya, hogy megvethesse a lábát Londonban. Josie hamarosan nélkülözhetetlenné válik a munkában és a házban. Amikor Amy egy provence-i nyaralásra indul a volt évfolyamtársaival, és az utolsó pillanatban kútba esik a gyerekfelügyelet, úgy tűnik, Josie tovább marad, mint Amy szeretné... A provence-i kánikulában Amy kezd elbizonytalanodni Josie-val és a férjével kapcsolatban. Tökéletes életében újabb és újabb repedések keletkeznek, és Amy nem tud szabadulni a gondolattól, hogy Josie nem a család jó barátja…

Tasmina Perry: A család barátja, 21. Század Kiadó, 2019

Sean Smith: Ed Sheeran: - "Egyetlen dal volt, amely mindent megváltoztatott" így kezdődik a fülszöveg, s ennyi nagyjából elég is volt, hogy felkeltse a kíváncsiságom, azon túl, hogy Ed Sheeran mára igazi jelenséggé vált, s már emiatt is érdekes lehet a róla a szóló életrajz. Erről nem is írnék most többet, ugyanis hamarosan olvashatjátok majd a könyvről a beszámolómat.

Viszont most érdemes ellátogatni a kiadó honlapjára, a könyv megvásárlásával ugyanis nyerhettek Ed Sheeran koncertjegyet is a Szigetre. A részletekért kattintsatok IDE.

Sean Smith: Ed Sheeran, 21. Század Kiadó, 2019

Markus Zusak: Clay hídja - Az Európa Könyvkiadónál jelent meg ez a regény még a Könyvfesztiválra, akkor be is szereztem, de még nem tudtam elolvasni, ugyanis egy igencsak vaskos könyvről van szó, ezért nem tudom mindenhova magammal vinni. Bízom benne, hogy a nyáron lesz rá időm.

Fülszöveg: Kezdetben csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég. 
A Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt, és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek, küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében. Egy nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából, fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből, mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja: a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál, valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay? Lesz-e elég ereje befejezni? 
Markus Zusak új regénye az áradó történetek és az elfeledett titkok nagyszerű szövedéke. Gyönyörűen megírt könyv a veszteségről, a családi szeretetről és a felemelő megbocsátásról. 

Markus Zusak: Clay hídja, Európa Könyvkiadó, 2019

Andrew Ridker: Jótét lelkek: - Ezt már elkezdtem olvasni, kicsit nehezebb olvasmány, mint amire számítottam, de hamarosan végzek vele és akkor beszámolok róla itt a blogon.

Fülszöveg: Arthur ​Alter bajban van. Egy középnyugati főiskola középszerű professzoraként nem tudja fizetni a jelzálogát, nála sokkal fiatalabb barátnője bármikor elhagyhatja, felnőtt gyerekei pedig szóba sem állnak vele. Ráadásul egy kellemetlen pénzügy is nyomasztja: nemrég elhunyt felesége, Francine titokban összekuporgatott egy kisebb vagyont, amelyet aztán a gyerekeikre hagyott. A fiú Ethan, aki neurotikus remeteként él Brooklyn menő környékén, a lány pedig Maggie, aki kényszeres önmegtartóztatással próbál nemes életet élni. A családi házuk elvesztéséért aggódó Arthur kibékülés címszóval meghívja őket St. Louisba, ezzel azonban akaratlanul is ezeréves sérelmek és emlékek Pandora-szelencéjét nyitja ki – amelyek többsége Francine-hez kötődik, a nőhöz, akinek az élete talán kulcsot jelent mindannyiukhoz. A New Yorkon, Párizson, Bostonon, St. Louison és egy kis zimbabwei városon átívelő Jótét lelkek fanyar humorú, érzelmes családtörténet Jonathan Franzen modorában, többek között arról, mit jelent „jó embernek” lenni.

Andrew Riedker: Jótét lelkek, Gabo Könyvkiadó, 2019

Gail Honeyman - Eleanor Oliphant köszönöni, jól van: - ezt a regényt már egy jó ideje tervezem, hogy elolvasom majd, most mindenképpen szeretnék sort keríteni rá. Már a címe is felkeltette az érdeklődésem, aztán természetesen a borítója is, úgyhogy kíváncsian várom.

Fülszöveg: A  fura lány, Eleanor Oliphant élete óraműpontossággal működik, és tökéletesen üres. Emberi kapcsolata csak anyukával van, akivel minden héten egyszer beszél telefonon, és attól is csak az ekcémája lesz rosszabb. Neki minden éppen így jó; köszöni, jól van. Egy nap azonban meglátja a tökéletes férfit, aki még talán anyukának is tetszene, és onnantól kezdve mindent megtesz, hogy kapcsolatba kerülhessen kiszemeltjével. Ebben viszont folyton megzavarja bosszantó új kollégája, Raymond, akit a kiszámíthatatlan események újra és újra az útjába sodornak. Az események felgyorsulnak Eleanor körül, aki harmincévesen kész végre szembenézni az addig mélyen magába temetett gyermekkorával... 

Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van!, Ventus Libro Kiadó, 2017

A következő könyvekkel már végeztem, értékelést is írtam róluk, ha érdekel valamelyik, a címre kattintva újra olvashatjátok:

Cso Namdzsu: Született 1982-ben 

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Mucha Dorka: Puncs

Sally Rooney: Normális emberek

És nektek melyik (lesz) a kedvencetek a fentiek közül?