Sokan mondják, hogy az olvasás szeretetét az anyatejjel szívjuk magunkba. Nem tudom, hogy valóban így van-e, azt viszont igen, hogy belém került valahogy.
Nagyjából amióta megtanultam olvasni, falom a sorokat. Én voltam mindig az a lány, aki soha nem tett egy lépést sem anélkül, hogy ne lapult volna a táskájában egy könyv.
Az utóbbi időben kicsit lelassult ez a szenvedély, ennek egyetlen oka van csak, hogy amióta anya lettem meglehetősen kevés időm jut hódolni e szenvedélyemnek.
Mert hiszen az olvasás nálam valódi szenvedély, a betűk összefonódása szavakká, sorokká egy olyan univerzumba vezetnek el, ahol megáll az idő, és mindig más bőrébe bújva tapasztalhatok meg folyamatosan új és új élményeket.
Úgy érzem ilyenkor, hogy a világ amelybe olvasáskor kerülök mindenek felett áll, egy külön univerzum, ami csak az enyém.
Korábban is írtam könyvekről, de viszonylag korlátozott keretek között, ezért hoztam létre ezt a blogot, ahol szabadon írhatok véleményt bármilyen könyvről, és remélem, hogy ezáltal másoknak is kedve támad majd olvasni. Mert olvasni jó. Olvasni fontos.
Ha ti is szeretitek a könyveket tartsatok velem a Könyvuniverzumba és olvassunk sokat!
