Mindannyian szeretnénk megtudni, hogy kedvenc írónk, hogyan alkotja meg a műveit. Honnan veszi az ötleteit, mik azok amik inspirálják, stb. Különösképp, ha az a bizonyos író karrierje csúcsán egyszercsak abbahagyja az írást, és elvonultan él tovább.

Nathan Fawles a híres író három rendkívül sikeres regény után egyszercsak váratlanul eltűnik a közéletből, bejelenti, hogy nem ír több könyvet és nem ad interjúkat sem. Egy Földközi-tengeri szigeten él elvonultan és senkivel sem hajlandó találkozni. Az elvonulása számos kérdést felvet és mindenki szörnyű titkokat feltételez a háttérben, ugyanis felkapták azt az elméletet, miszerint az írónak vagy egy titkos élete.

Raphael Bataille írt egy regényt, de sorra mindegyik kiadó visszautasítja. Részben ezért, részben pedig azért, mert Fawles a kedvenc írója, - egy igazi példakép a számára -, elvállal egy könyvesbolti segédmunkát a Beaumont szigeten, ahol az író is él. Meg akarja fejteni a Fawles rejtélyt, hogy miért nem írt soha többé.

Az első adandó alkalommal el is látogat a Fawles házhoz, ám az író fagyos fogadtatásban részesíti. Fawles a híreszteléseknek megfelelően teljesen elszigetelten él, és nem fogad vendégeket.

Ám a szigeten hamarosan nem várt események veszik kezdetüket, és Fawles nemcsak a fiatal íróval köt barátságot, hanem egy régi ismerőse, Mathilde Monney a fiatal svájci újságírónő is bejelentkezik nála, akit először nem tud hovatenni, pedig többször is találkoztak már. De Nathan nem emlékszik és amikor végre kiderül Mathilde kiléte az igazán fájdalmas emlékeket hoz elő a múltból.

Miután fény derül két gyilkosságra is, lezárják a szigetet, se ki, se be nem lehet menni.  Fawles hamarosan rádöbben ő lehet a következő áldozat, hacsak elő nem tud állni egy új regénnyel,  egy 18 évvel korábbi gyilkossággal kapcsolatban, amiről többen is azt feltételezik, hogy ő követte el.

Ám mint Musso regényeiben általában most sem ennyire egyszerű a képlet, sok a bonyolító tényező, és veszélyes párharc kezdődik Mathilde és Nathan között, ahol néma igazság és makacs hazugság áll szemben egymással, a szerelmet és a félelmet pedig csak egy hajszál választja el egymástól.

Természetesen , ahogy megszokhattuk a szerző most is csavarokkal megtűzdelt úton juttat el minket a végső megoldásig, amiről aztán kiderül, hogy mégsem a teljes végső megoldás, pedig őszintén mondhatom leesett tőle az állam.

A lezárásig lesz még egy-két csavar, amit most nem szeretnék elspoilerezni, érdemes elolvasni szerintem.

Az egyetlen bajom Az írók titkos életével mindössze az volt, hogy túl gyorsan végetért. Szerintem a sztori elbírt volna még pár fejezetet, de a Mussotól megszokott izgalmak és csavarok ugyanolyan élvezetessé teszik ezt a történetet is.

Úgyhogy mondanom sem kell, izgatottan várom a következő Musso regényt.

Guillaume Musso: Az írók titkos élete, Park Könyvkiadó, 2020, Fordította: Sárközy Éva

Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm ha hírét viszed, további friss tartalmakért kövess az Instagramon  valamint a Facebookon is, ahol még sok mindent megtalálsz.